Az impresszív pálfordulás margójára

A WWE övért zajló mérkőzés két ízben is meglepetést tartogatott magában. 

Előzetesen szinte mindenki odaadta a győzelmet Nakamurának, már csak azért is mert korábban már két title shotot is bebukott Mahallal szemben.

Ehhez képest harmadszor is elvérzett, Styles megvédte a címet.

Ezzel pedig csurig telt az a bizonyos pohár a japánnál, s dühét azon nyomban levezette régi nagy riválisán.

Küszködés. Ha egyetlen szóval kellene jellemezni Shinsuke Nakamura eddigi pályafutását a main rosteren, kétségtelen, hogy a küszködés volna rá az egyik legmegfelelőbb. Pedig minden szépen indult, legyőzte Dolph Zigglert, majd sokat sejtető face-offot produkált Stylesszal a Money in the Banken, átverekedte magát Corbinon, a SummerSlamre esedékes címmérkőzéséért meg John Cenát múlta felül.
Ezen a ponton meg is húzhatjuk a képzeletbeli határvonalat, ugyanis a Strong Style királya innentől csak árnyéka volt önmagának.
Kikapott Mahaltól a nyár legnagyobb eseményén, és bár a visszavágóért legyőzött egy Randy Ortont – a Hell in a Cellen ismételten alulmaradt Mahal ellenében. A Survivor Seriesen a legminimálisabb szinten sem volt képes a kékek hasznára válni, még mielőtt Braun Strowman elsőként eliminálta őt a meccsből. Az év hátralévő részére Shane bábújaként szolgált az Owens és Zayn kárára folytatott vendette gördülékennyé tételéhez. Így fordultunk 2018-ra, amelyet egy Rumble-győzelemmel indított – kiejtve a hajrában a két Golden Boyt, John Cenát és Roman Reignst. A FastLane-n egyfajta lendületszerzés gyanánt átgázolt Ruseven, és finoman már kezdhettük elkönyvelni a majdani trónfosztást.

Ami viszont meglepetésre elmaradt, ugyanakkor ez volt az a szituáció, amelyben nagyon okos módon helyezték új alapokra Nakamurát a turnnel. Nem kérdés, hogy sikeresebb lehet általa, de ami még ennél is fontosabb meggyőzheti a kétkedőket, akik eddig méretes fenntartásokkal kezelték a személyét.

Egy heel turn csodákra képes, pláne egy a végcél szempontjából abszolút sikertelen időszak után. Nem kell messzebbre mennünk a példának okáért, hisz elég csak Neville-re gondolni, aki visszatérését követően először meghatározó tagja lett a 205 Live-nak, majd az idő múlásával kinőtte a brandet és teljesítményével kirdémelte, hogy a WWE Univerzum érdemi helyet követeljen számára a main rosteren.

A Nakamura hozzáállásában bekövetkezett pálfordulás, egyelőre több, mint impozáns. Már csak azért is, mert ki fog belőle sülni egy klasszikus. A WrestleMania-n közel sem feszegették egymás határait Stylesszal, tekintve, hogy mindenki tisztában volt vele; a Superdome-ban és tévéképernyő előtt ülők 80%-a ki lesz égve mentálisan addigra, mire ringbe lépnek. Ez van, ezt teszi a hét órás műsoridő. Na de majd a Backlashen.. netán korábban?! Nem elképzelhetetlen, hogy már holnaphoz két hétre, a Greatest Rumble-rendezvényen egymásnak eresztik őket a visszavágón. WWE Championship meccs egész biztosan lesz, kérdés, hogy ki hívhatja ki Stylest. Nakamura logikus opció lehet, másrészt azt sem árt mérlegelni a SmackDown végéből kiindulva, hogy bebookolnak egy Triple Threatet Daniel Bryannel kiegészülve.

Vélemény?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s